Na gyerekek, most mesélni fogok. Hogy mit? Hát mondjuk a Papát és a hétfejű sárkányt. Már néhányszor elmeséltem, de én nagyon szeretem, nektek meg úgyis mindegy. Pöp, légyszíves ne egyél szemetet!

  Szóval hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy Papa. Ez akkor történt, amikor ti még nem voltatok. Nem, még a Mama hasában sem voltatok... Na jó, akkor ott voltatok, mind a ketten, a Mama hasában.

  Tehát ott volt a Mama, a hasában meg ti. Igazából még nem voltatok ott, de ezt most hagyjuk. Egy napon ezt a Mamát megtámadta egy hétfejű sárkány. Nagy volt, büdös volt, hét feje volt, és tüzet okádott. Undorító egy állat volt. Pöp, ne játsszál már a vasalóval, hányszor mondjam!? Szóval ez a hétfejű sárkány meg akarta enni a Mamát, vagy legalábbis le akarta harapni a fejét. Odament a Mamához, és azt mondta neki:

  - Mama, gyere velem a barlangomba, megeszlek!

  Ám a Mama nem állt kötélnek. A hétfejű sárkány azonban tovább csalogatta:

  - Mama, gyere már a barlagomba, meg akarlak enni! Pöp, a kurva élet, hagyd már azt a vasalót! - Ezt nem a hétfejű sárkány mondta, hanem én mondom, most.

  Mama továbbra sem ment a hétfejű sárkány barlangjába. De a sárkány nem adta fel:

- Mama, na, gyere velem a barlangomba!

  Mama azonban nem hagyta magát, legalábbis úgy tett. Akkor megjelent a Papa, és azt mondta a hétfejű sárkánynak:

  - Menj innen, te ronda sárkány, mert marha nagy dádá lesz!

  - Nem megyek, megeszem a Mamát! - válaszolta a sárkány.

  Na, erre Papa olyan két pofont lekent neki, hogy a hétfejű sárkánynak lerepült a szemüvege, és össze is tört. Aztán a sárkány úgy megdöglött, hogy azóta sem merészkedik a Mama közelébe.